Az orchideák kártevői és betegségei

Az orchideák kártevőit és betegségeit Dr. Némethy Zsuzsanna ny. egyetemi adjunktus, a www.novenydoktor.hu növényvédelmi szaktanácsadója mutatja be:

ÁLLATI KÁRTEVŐK
Orhidea féléknek számos állati kártevője ismert, ezek többsége sokféle más dísznövényt is képes és szokott fertőzni.

Pajzstetvek
Apró, 1-2 milliméter méretű állatok, valamennyi faja növények nedvét szivogatja, azzal táplálkozik. Szívás hatására a levelek torzulnak, erős fertőzés hatására elhalnak. Szobai körülmények között évente több nemzedékük fejlődik, nagyon szapora állatok. Ragadós mézharmatot választanak ki, ennek ragyogása a növény felületén vagy a padlóra lecsöpögve figyelemfelkeltő. Fiatal lárváik mozognak a növényen és terjesztik a kártevőt. Szobai légáram is átmozgathatja a szomszédos növényekre. A kifejlett pajzstetvek általában már nem mozognak. A viaszos pajzstetveknél fehéres vattaszerű viaszbevonat képződik a hátukon, erről lehet felismerni. A teknős pajzstetveknél különböző színű kemény pajzs védi a növényre tapadt állatokat.

Megbújó, növényi zugokban élő egyedei miatt nehéz kiírtásuk, általában 3-5-szöri permetezés ad csak megfelelő eredményt. Rejtőzködő egyedei miatt kielégítő ölő hatást a felszívódó rovarölő szerek adnak: például Actara, Mospilan. Érdemes a permetezések előtt a pajzsokat puha kefével a növényről elmozgatni és langyos vízzel lezuhanyozni. Ezzel elősegítjük, hogy a rovarölőszerek közvetlen kapcsolatba kerüljenek az állattal, és ölő hatásukat ki tudják fejteni.

Tripszek
Parányi, 1mm körüli, megnyúlt, hengeres testű állatok, a kifejlett egyedeknek 2 pár szárnyuk van. Szívó kártevők, szivogatásuk nyomán a leveleken, zöld növényi részeken alig látható méretű ezüstös színű, szabálytalan alakú elszíneződés képződik. A megtámadott bimbók és virágok torzulnak. Fejlődésük során több lárva-alak váltja egymást, melyek nem rendelkeznek szárnyakkal. Gyakran a szár tövi részénél a talajba húzódva élnek hosszabb-rövidebb ideig, ezek az egyedek a permetezéseket túlélik, és a növényre visszatelepedve újra felszaporodnak.

Kémiai védekezés csak többszöri (3-4 x) ismétléssel lehet eredményes. A szabadforgalmú rovarölő szerek közül a Mospilan, Decis, Match és Actara hatásosak ellene.

Takácsatkák
Szabadföldön és lakásban egyaránt élő és károsító takácsatka szintén apró, szabadszemmel alig látható, 4 pár lábú (pókszerű) rovar, a levelek hátoldalán él, gyakran pókhálószerű szövedéket képez. Szívó szájszervű kártevő, a növények hajtásvégi, legfiatalabb leveleit kedveli, azokon szokott tömegesen felszaporodni. Nagyszámú szivogatása nyomán a levelek ezüstös színűek lesznek, majd sárgulnak, végül barnán elhalnak. Csak meleg és száraz levegőjű lakásban szokott felszaporodni.

Gyakran elegendő az atkás levelek nedves ruhával történő letörlése, majd később a levelek hátoldalának napközbeni vízzel végzett finom permetezése. Ellenük csak a speciális atkaölő szerek hatásosak: Floramite, Flumite, Nissorun, Sanmite, Omite.

Levéltetvek
Elsősorban a vékony levelű orhidea fajokat szokták fertőzni, azok zsenge, fiatal levelein szaporodnak fel. Szívó káretevők, évente sok nemzedékük fejlődik, lakásban folyamatosan szaporodnak, a leveleket szivogatva azokon torzulások, apró elhalások jelennek meg. Mézharmatot választanak ki, melyre előszeretettel telepednek a mézharmattal táplálkozó hangyák.

Levéltetvek ellen ható rovarölő szerek: Biola, Bioplant Flora, Vectafid-A, Biosect, Talstar, Karate, Decis, Teppeki, Chess, Pirimor, Actara, Mospilan

Csigák
Mind a házas- mind a házatlan csigák rágásukkal károsíthatják az orhideákat is. A csigák a folyamatosan nedves, vizes helyeket kedvelik, oda húzódnak. Éjjel aktívak, nappal gyakran nem lehet megtalálni őket, mivel a talajba, vagy a speciális orhidea termesztő közegbe bújva rejtőzködnek. A metaldehid hatóanyag tartalmú csigaölő szerek pusztítják, de lakásban nem alkamazhatóak. Cserepes orhideáknál meg kell találni a csigákat és mechanikai úton elpusztítani. Szabadba kihelyezett orhideáknál a cserepek körül kiszórt nedvességelvonó szerek is hatásosak: ezeken (mészpor, por alakú műtrágya) átmászó állatok a vízelvonás következtében elpusztulnak.

ORCHIDEÁK BETEGSÉGEI

Vírusos betegségek
Legnagyobb jelentőséggel a vírusok okozta betegségek bírnak. A növényi vírusok igen apró, a növények sejtjeiben élő parazita, a növények anyagcseréjén élősködő szervezetek, melyek a növény minden részébe széterjednek, előfordulnak. A már fertőződött növények életük végéig vírusfertőzöttek maradnak, nem gyógyíthatók. A fertőzött növények utódai, szaporulatai is vírusfertőzöttek.

A vírusok terjedésének számos módja ismert: terjesztik a levéltetvek, pajzstetvek, terjeszti a vírusfertőzött virágból származó virágpor is. A fertőzött termesztő közeg, cserép, vagy a fertőzött növényről lecsurgó öntözővíz is fertőzési forrás lehet. Leggyakrabban az ápolási munkák során a vágóeszközzel terjeszti az ember: a késre vagy ollóra tapadt növényi nedvben található vírusrészecskék a következő növény vágási felületén a sebzett sejtekbe kerülnek, megfertőzik a növényt. A vírusfertőzött növényből szaporított utódok is mind vírusosak lesznek. A vírusfertőzött növény virágpora is terjeszti a vírust, ezért beporzásnál a porzó növény egészségi állapotát is figyelni ajánlott.

A védekezés alapja a megelőzés!  Győződjünk meg az újonnan beszerzett orhideáknál annak víusmentességéről, erről a növényi útlevél (növényegészségügyi bizonyítvány) tanuskodik. Ápolási munkáknál a vágó eszközöket folyamatosan fertőtlenítsük a háztartási célra forgalmazott Hypo 1:5 arányban vízzel hígított oldatában 1-2 perces áztatással. A fém eszközöket alkoholba mártással és ezt követő leégetésével is eredményesen lehet fertőtleníteni. A műanyag cserepek, tálcák tisztán tartását hypós oldattal végzett lemosással biztosíthatjuk. A fakéreg darabokon megtapadó beteg növényi részekkel együtt a vírusrészecskék is eredményesen elpusztíthatók 90-100 Celsius fokon tartva sütőben 30 perces hőkezeléssel. A hatékonyságot fokozza a magas páratartalom, a vízgőz. Az ajánlottnál magasabb hőmérséklet már károsítja a fakérget, ezért annak alkalmazása nem ajánlott.

Ápolási munkáknál kézre kerülő növényi nedvvel is terjeszthetők a vírusok sebzések esetén. Megelőzés képpen mossuk meg alaposan kezünket hagyományos szappannal (lehetőleg mosószappan) a növények gondozása során.    

A vírusfertőzést általában jellegzetes tünetekről lehet felismerni. A mozaikosságnál a zöld alapszíntől eltérő sárgászöld szabálytalan elszíneződés figyelhető meg. A sárgás színű vonalas vagy gyűrű alakú rajzolatok később barna színűre váltanak. A vastag levelű Phalaenopsis fajoknál a rajzolatok a levél husába besüllyedőek. A virágokon is jelenkezhet elváltozás: a fajtára jellemző szín megváltozik, az alapszíntől eltérő árnyalatú rajzolatok, foltok fejlődnek a virágszirmokon (színtörés).

A vírusbetegség felismerését nehezíti, hogy a tünetek kifejlődését befolyásolja a hőmérséklet és a növény kondiciója is. Magas, 25 Celsius fok feletti hőmérsékleten a tünetek elhalványodnak, eltünnek, és az életerős, optimális körülmények között tartott növényeken is a vírustünetek halványak, alig észlelhetők. Tünetek alapján a kórokozó vírus azonosítása nem lehetséges. A vírusfertőzés ténye csak laboratóriumi vizsgálattal állapítható meg. Speciális, növényi vírusok antiszérumaival rendelkező laboratóriumok végzik a vírusok meghatározását.

A termesztett orhideákat fertőző gyakori vírusok és terjedési módjuk:

Csak orhideákat fertőző vírusok:

Odontoglossum ringspot virus (ORSV)        vágóeszközzel, szaporító anyaggal
Cymbidium mosaic virus  (CyMV)                  vágóeszközzel, szaporító anyaggal
Orchid fleck virus (OFV)                                   szaporító anyaggal

Számos termesztett és kúltúrnövényt fertőző vírus:

Tomato spotted wilt virus (TWSV)                   tripszekkel, szaporító anyaggal    

Baktériumos betegségek
A növényeket fertőző baktériumokra jellemző, hogy vizes, nedves körülmények között szaporodnak, fertőznek. Ahol a növények tartását, gondozását nem szakszerűen végzik és a kórokozó a növényállományba bekerül, súlyos pusztulást okoz. A növényt fertőző baktériumok egysejtűek, fénymikroszkóppal vizsgálhatók, csillangókkal (nyúlványokkal) rendelkeznek, ezek segítségével vízben mozognak, aktív helyváltoztatásra képesek. Ez magyarázza, hogy létfeltételük a vizes környezet. Az ápolás során lecsorgó vízzel is továbbterjednek. Tüneteik: általában vizenyős, megpuhuló foltok, melyek gyorsan nőnek, terjednek, a foltok végül barnák lesznek, majd megbarnulnak, elfeketednek. Gyakori, hogy sebzéseknél indul el a fertőzés. A Pseudomonas fajok apróbb levélfoltosságot, míg az Erwinia baktérium fajok rothadásokat okoznak. Baktériumok ellen a jelenleg forgalomban lévő növényvédő szerek közül valamennyi réztartalmú szer hatásos. A rézszulfát, rézoxiklorid és rézhidroxid hatóanyagúak közül a növényekre legkevésbé toxikus rézhidroxid hatóanyagú Champion és Kocide felhasználása javasolt. A réztartalmú szerek a baktériumok továbbterjedését megakadályozzák, de a beteg növényi részeket nem gyógyítják meg, a növénybe kerülő kórokozó felszaporodását, belső kártételét megakadályozni nem tudják.. Baktériumos betegség esetén a növényt a szokottnál lényegesen szárazabb körülmény közé kell helyezni a rézhidroxidos permetezés illetve beöntözés mellett. Ajánlott a növény átültetése új, még nem használt termesztő közegbe.

Gombás levéltosságok is előfordulnak az orhideák levelein. Ezek mérete, alakja, színe különböző. Általában nem okozzák a növények pusztulását, de lenyengítik őket. A levelek 2-3 alkalommal, heti gyakorisággal végzett permetezésével lombjuk mentesíthető.

Foltbetegségek ellen ható gombaölő szerek: Amistar, Dithane, Kocide, Champion.

Botrítiszes virágszirom foltosság
Tartósan magas páratartalomnál tartott növényeknél, ha a virágra kicsapódnak a vízcseppek, gyakori a botrítiszes sziromlevél foltosság megjelenése. A szirmokon 1-2 mm-es vizenyős, majd szürke bevonatú foltok fejlődnek, melyek a szárazabb körülmények után barnán beszáradnak. A helytelen tartási körülményeket kerülni kell. Kémiai beavatkozásra ritkán van szükség.

Gyökérrothadás
Kórokozó okozta gyökérrothadás nem ritka az orhidea féléknél. Tünetei lassan, késleltetve jelennek meg, gyakran észlelésekor már a gyökérzet szinte teljesen megsemmisült. Számos gombafaj okozhatja, melyek más növényeknél is gyökér- és palántakori pusztulást idéznek elő. Ezek: Phytophthora, Sclerotinia, Pythium, Rhizoctonia fajok. A cserépből kiemelt növény gyökerei barnák, puhák, ernyedten lógnak. A növény elhalt gyökereit távolítsa el, a maradék gyökérzettel a növényt 20-30 percig 0,2%-os Topsin M 70. gombaölő szeres oldatban áztassa: A gyökérzet 2-3 órás szárítása után új közegbe ültesse át. A következő 3-4 héten az öntözést nagyon visszafogottan, csökkentett adaggal és ritkábban végezze.

Növényvédő szerek felhasználására vonatkozó általános elvek
Az egyes károsítók esetében csak a szabadforgalmú, tehát a laikusok által is megvásárolható és felhasználható növényvédő szerek közül ajánlottam.

A növényvédő szerek, hasonlóan a gyógyszerekhez, mérgek, bár mérgező hatásuk különböző mértékű. Felhasználásuk csak lakáson kívül, vagy olyan épületben ajánlott, amelyben ember, állat nem tartózkodik. A növényvédő szerek felhasználására vonatkozóan részletes leírás a csomagoláson olvasható. Felbontás előtt részletesen olvassa el, tanulmányozza az engedélyokirat előírásait! A szerek mérgező hatásukat bőrre kerülve vagy belégzés útján is kifejthetik, alkalmazásuk esetén ajánlott az előírt védőfelszerelés viselése.

Mi a teendő új orhidea növény bekerülésekor?
A legtöbb károsító az újonnan bekerülő növénnyel együtt jön a lakásba, a gyűjteménybe. Célszerű az új növényt 3-4 hétig „karanténban”, a többi növénytől elkülönítve tartani, lehetőleg másik helyiségben. Ez idő alatt hetente alaposan, kézi nagyítóval vizsgálja végig, a levelek színét és hátoldalát is, a levelek tövi részét, a szár és talaj találkozását és a talajt is. Mielőtt a többi növény közé helyezné, alaposan permetezze le Actara (2 gr) és Amistar (1 ml) 1 liter vízben feloldott keverékével. A maradék permetléoldattal öntözze be víz helyett.

Hasonló kezelést javaslok nyár végén a növények szabadból lakásba történő visszatelepítésekor is.

                                                                                     Dr. Némethy Zsuzsanna
                                                                                     ny.egyetemi adjunktus
                                                                                     www.novenydoktor.hu