Orchideacsodák

Menü

Amit kínálunk

Névnapok

11.07.Rezső
11.08.Zsombor
11.09.Tivadar
11.10.Réka
11.11.Márton
11.12.Jónás, Renátó
11.13.Szilvia
Hirdetes

Közösség

Az orchideák felépítése


epifita orchidea gyökérzete

 

Mint már említettük, az orchideák legnagyobb része az epifita, fán lakó fajokhoz tartozik, melyek gyökerei a fák kérgébe kapaszkodva rögzítik a növényt és speciális gombákkal szimbiózisban élve a levegő páratartalmából, és a fára hulló növényi maradványokból veszik fel a tápanyagokat. (Tehát nem a fán élősködnek, mint azt sokan hiszik.) A gyökerek levegőzésének biztosítása ezért létfontosságú a növények számára, mely alól pár talajlakó faj képez csak kivételt (Ludisia, Ophrys, Cypripedium). Az epifita fajok gyökerei gyakran a levelek zöld színanyagát, a klorofilt is tartalmazzák, néhány faj pedig egyáltalán nem fejleszt leveleket, a virágzáson kívül minden élettani funkciót a gyökerek látnak el (Chiloschista, Polyrrhiza, Microcoelia). A gyökerek fiatal vége veszi fel a vizet és az ásványi anyagokat, az idősebb részek köré képződő levegővel teli elhalt (szárazon fehér vagy ezüstös színű)  velamen nevű szövet pedig a vízraktározásra szolgál.


Monopodiális növekedésű orchidea


Növekedési típus szerint az orchideák két csoportba oszthatóak. A monopodiális típusú növények egy aktív csúcsrügyből csak egyetlen irányba növekednek, leveleik egymással szemben két sorban állnak, a virágszárat az oldalrügyekből hozzák (Vanda nemzetség, Phalaenopsis nemzetség).

 

 


Szimpodiális növekedésű orchideaA szimpodiális növények (kúszó) rizómákból évente új oldalirányú hajtásokat fejlesztenek, melyeken kialakulnak a tápanyagokat raktározó pszeudobulbák (vagyis álgumók) és a levelek. A virágszár a szimpodiális növények esetében fajtól függően a hajtáscsúcson (Cattleya), a hajtás oldalán vagy a levelek hónaljából (Oncidium) és a szár tövi részén lévő speciális rügyekből fejlődhet ki (Lycaste).


A levelek az életkörülményekhez alkalmazkodva igen eltérő felépítésűek lehetnek. A vékony, puha levelű orchideák nedves és árnyékos helyen élnek, a páratartalom csökkenése vagy a teljes napfény pusztulásukat okozhatja. Az átmeneti szárazsággal és erős napsütéssel szembekerülő fajok viszont szukkulens, erőteljes levélzetet fejlesztenek, melyek víz- és tápanyagraktárként szolgálnak.

Lombhullató orchideaTalán meglepő, de az orchideáknál is kialakultak örökzöld és lombhullató fajok. Az örökzöld növények esetében a levelek pár évig a bulbán maradnak, majd lehullásuk után a bulba még sokáig tápanyagraktárként szolgál, végül elhal. A lombhullató orchideák esetében a levelek évente lehullanak, új levelek pedig csak az újonnan fejlődő pszeudobulbán jelennek meg (egyes Dendrobiumok, Catasetum).

A fentiek ismeretében tehát már ránézésre felületesen fogalmat alkothatunk arról, hogy az előttünk lévő növénynek milyen igényei vannak, bár természetesen számos átmenet létezik.